Anyatejút Webinárium

Dilemmák az új csecsemőtáplálási irányelvvel kapcsolatban

Előadásom aktualitását a 2019. évi Egészségügyi Közlöny 18. számában megjelent Szakmai irányelv a 0-12 hónapos gyermek táplálásához című ajánlások kapcsán szakmai körökben felmerült kérdések adják. Körbejárjuk, milyen lépéseket kell megtenni, hogy a 6 hónap körüli életkorig kizárólagosan szoptatottak és a legalább egyéves korig szoptatottak számaránya növekedjen. Elemezzük, milyen eljárások segíthetik a sikeres szoptatáshoz vezető 10 lépés bevezetését és az Anyatejet helyettesítő készítmények marketingjének nemzetközi kódexe releváns pontjainak betartását minél több szülészeti intézményben. Definiáljuk, mit nevezünk biztonságos hozzátáplálásnak, és melyek az alapvető pontjai. Összefoglaljuk, milyen ismeretet kapjon egy anya, hogy a szoptatással kapcsolatban felmerülő nehézségeket meg tudja oldani. Nagy kérdés és dilemma, hogy a szakemberek hogyan tudják betartani az irányelvek ajánlásait. Melyek azok az ajánlások, amiket a szakmák különböző módon értelmeznek? Ezek között a dilemmák között szeretnék lehetőséget adni az eligazodásra.

Milyen lehetőségeink vannak anyatej hiányában a tápszer palettán?

Előadásomban anyagi érdekek és cégek befolyásolásától mentesen összefoglalom a Magyarországon forgalomban lévő anyatej-helyettesítő tápszereket, összehasonlítom ezek összetételét, a Pharmindex Tápszerindex 2019 adatbázisát felhasználva. Összegyűjtve a legnagyobb tápszergyártó cégek szabadon felhasználható oktató anyagát, bemutatom, hogyan és milyen reklámmal próbálnak hatni az édesanyák aggodalmaira. Megvizsgálom, hogy valóban vannak-e különbségek az egyes tápszerek között, és hogy a szakember milyen szempontok szerint válasszon a tápszerek közül, ha mesterséges táplálásra van szükség. Felvázolom az igény szerinti mesterséges táplálás lehetőségeit, a válaszkész gondoskodás biztosítását a tápszeres babák számára. Fontosnak tartom kihangsúlyozni a mesterségesen táplált csecsemők optimális súlyfejlődését, ezzel csökkentve a mesterséges táplálás hosszú távú negatív következményeit az anyatejes tápláláshoz viszonyítva.

Szoptatásbarát pótlás a mindennapokban

Csodálatos érintés az újszülött- és csecsemő terápiában

Biztonságos alvás és együttalvás. Szoptatás, együttalvás, SIDS kapcsolata (dupla előadás)

A SIDS (hirtelen csecsemőhalál szindróma) a fejlett országokban a csecsemőhalálozás vezető kórokai közé tartozik. Az 1990-es években a csecsemők alvási pozícióját érintő “vissza hátonfekvésbe” kampány ugyan jelentősen csökkentette a SIDS előfordulásának gyakoriságát, azonban továbbra is az érdeklődés homlokterében van. Ismertetésre kerülnek a csecsemőágyban alvás biztonságossági szempontjai. Továbbra is jelentős nézetkülönbségek vannak abban a tekintetben, hogy az együttalvás az anyával szoros közelségben, de nem azonos alvási felszínen vagy egy ágyban történjen és mik a biztonságos együttalvás (egy ágyban alvás) szempontjából lényeges tényezők. Bemutatásra kerül az együttalvás, a szoptatás és a SIDS kapcsolata. Vizsgáljuk az együttalvás gyakorlatát az evulúció és a kultúrális normák szemszögéből. Tekintettel arra, hogy a jelenleg érvényben lévő szakmai ajánlások a szoros közelségben, de külön felületen alvást javasolják az anya és csecsemője számára, azonban az anyák legalább egyharmada időnként vagy rendszeresen együttalszik a csecsemőjével, minden anyát fel kell világosítani a biztonságos egy ágyban alvást elősegítő és azt veszélyeztető tényezőkről, melyek részletesen bemutatásra kerülnek.

Honnan tudja az anyatej, hogy beteg a baba?

Egyre szélesebb körben elterjedt az az információ, hogy az anyatej sokkal több tápláléknál. Az anyatej védelem. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy ez a védelem mennyire speciális és egyénre szabott. Számos, az anyai szervezetben zajló élettani folyamat gondoskodik arról, hogy az éppen szoptatott (anyatejjel táplált) gyermek az életkorához, környezetéhez, mikrobiomjához vagy esetleg aktuális fertőzéséhez legmegfelelőbb támogatást kapja az anyai immunrendszertől a tejen keresztül. Immunológiai szempontból a legkiemeltebb szerepe az első napokban termelődő colostrumnak van, de a későbbi anyatej is igen gazdag immunaktív komponensekben, épp ezért pótolhatatlan minden baba számára.

A csecsemőtáplálás hatása a fogazat fejlődésére

A szoptatás és a csecsemőkori táplálási módok hatása a fogazat fejlődésére és egészségére megkerülhetetlen jelentőségű. A szopómozgás során végzett összerendezett izommozgások dinamikája megfelelő feltételeket teremt a fogívek optimális kialakulásához. Ezzel összehasonlítva a cumisüveges táplálás során keletkező nyomásviszonyok, valamint a cumi anyagának az anyamell szöveteihez viszonyított kisebb rugalmassága nagyobb valószínűséggel okoz torzulást a keményszájpadcsont fejlődésében. Ennek következtében megnő a gótikus szájpad kialakulásának veszélye, a fogívek szűkülésével pedig a fogazat helyzeti rendellenességeinek az esélye. A szopóinger természetes igényének mesterséges eszközzel, nyugtatócumival történő kielégítése felerősíti a cumisüveges táplálás szájüregre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A kezekkel való ismerkedés és ezen belül az ujjszopás megjelenésekor sok szülő szívesen ad "játszó" cumit a gyermek szájába, vélvén, hogy így megakadályozhatják az óvodáskor végéig elnyúló cumihasználat vagy ujjszopás káros következményeit. A cumihasználattal azonban megnyúlik a fogazatot érő káros hatások időtartama, mivel olyan tevékenységek végzése során is cumizhatnak a picik, amelyek a kezek aktív használatát igénylik. Mindezek elkerülésére megkerülhetetlen jelentőségű a szoptatás és a hosszan szoptatás támogatása.

A szoptatás vége, az involúció folyamata

Szoptatási tanácsadási munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk a kezdeti nehézségekre, a csecsemő fejlődése során fellépő lehetséges problémákra, az édesanya testi, lelki állapotára és mindezek együttes hatására, azért hogy anya és gyermeke minél hosszabban élvezhesse a szoptatás örömteli és pozitív hatásait.  De a szoptatás véget érésével bekövetkezik a úgynevezett involúció, a mirigyállomány visszafejlődése. Lényegesen kevesebb információ birtokában vagyunk a mellszövetek visszaalakulásának mikéntjéről és arról, hogy milyen érzetekkel jár ez az édesanya számára, mind testi, mind lelki szinten. Mennyi idő kell a tejtermelés teljes leállásáig? Mi számít normálisnak, milyen tünetekre, panaszokra kell odafigyelni? Ezek gyakran felmerülő kérdések a szoptatás befejezésével kapcsolatban. A többedik gyermek szoptatása után milyen marad vajon a mell állománya? Vissza tud-e épülni a zsírszövet teljesen, évekig tartó szoptatás után? Egyáltalán nem mellékes kérdések ezek az édesanyák számára, hiszen női és társadalmi szerepeik nem elválaszthatóak a külső megjelenésüktől. Előadásomban ezeket a kérdéseket járom körbe a releváns szakirodalom felhasználásával.

A laktáció mint endokrino-modulátor hatása a fertilizációs folyamatokra egészséges anya-baba párosok esetében

A szoptatás alatti teherbeesés egy olyan jelenség, amit a mai napig enyhe bizonytalanság övez. Mi az, ami miatt az egyik családban igény szerinti szoptatás mellett egészséges várandósság jön létre, mikor van szükség a nagyobb gyermeket a magzat érdekében elválasztani és mikor van az a helyzet, amikor a várva várt terhesség nem tud létrejönni a gyermek teljes elválasztásáig? Mi az, ami a természeti népeknél oly gyakori 3-4 éves korkülönbség hátterében áll? Mik azok a kórállapotok, amik a szoptatás sikere mellett a teherbeesés sikerét is befolyásolhatják?A perinatális területeken dolgozók számára elengedhetetlenek azoknak a hormonális folyamatoknak a naprakész ismerete, amelyek a nők fertilitását érintik. Előadásom témája a szoptatás nemi működésekre gyakorolt modulációs hatása a biológiai norma szerinti élettani működések tükrében (menstruációs ciklus, peteérés, fertilizáció, szoptatás várandósság mellett, a szoptatás szülést beindító hatása, valamint a tandemszoptatás). Célom, hogy előadásommal mind a várandósgondozásban dolgozó szakemberek, mind a posztnatális gondozás során vagy a betegellátásban dolgozó szakemberek számára is hozzáférhető, evidence based, naprakész ismereteket adjak át erről a kevésbé ismert területről.

"És a dajka a keblére vette a kisdedet…". Csecsemő- és anyasorsok a bérdajkaság korából

„Ezen a lánykán minden kedves volt, de nem tudta, miért nem fér a szívéhez.” - „Miért nem engedted meg, hiszen könyörögtem, hogy én szoptathassam? … Kértem, hogy én táplálhassam, nem engedték meg s most szemrehányást tesznek.” Annának a szülés után kialakuló pszichózis miatt kellett beleegyeznie, hogy szoptatós dajkát hívjanak kislányához. A XIX. századi Oroszországban házhoz jött a dajka. „Egyszer Emmának hirtelen eszébe jutott, hogy látnia kell a kis leányát, a kit dajkaságba adtak az asztalos feleségéhez. … A kapunyitás zajára megjelent a dajka, karján egy csecsemővel, a ki éppen szopott. Emmának a gyereke egy alacsony fűzfavesszőből font bölcsőben feküdt. Anyja a takaróval együtt karjai közé vette s halkan dúdolgatva ringatni kezdte. … Különösnek tűnt fel a szép nankin-ruhás hölgy e nyomorúság közepette.” Emmának már a férjét is kiadták annak idején dajkaságba a XIX. századi Franciaországban. „Holmi szegény cselédfélétül csak könnyebben megkapom azt az öt forintot, mert annak minden hónapban kijár a bére; de mikor valami úri dámával van dolgom, az isten őrizz. Mert vannak ám itten úri gyerekek is. Ne tessék rosszat gondolni. Ez a kis poronty a bölcsőben hát ez egy jómódú kereskedőnének a kicsinye, akinek derék ura van, szép szállása van, kocsin jár, selyemmel söpri az utcát, hanem hát nem tudta tűrni a szoptatós dajkáknak a szekatúráját. Tudja, lelkem, egy szoptatós dajka nagy úr egy úri háznál, s inkább kiadta hozzám dajkaságba. Az igaz, hogy ez tizenkét forintot fizet; de tisztába is kell tartanom a kicsinyét, s minden hónapban egyszer be kell hozzá vinnem a városba, hogy lássa.” Richárd nyomorúságos körülmények között találja meg a fiát a XIX. századi Magyarországon. A kisfiú azért került el vidéki dajkához, mert édesanyja megesett úrilány volt. A szoptatós dajkák és a bérdajkaság intézménye a módos családoknál Európa szerte elterjedt gyakorlat volt a történelem folyamán, amelyet a korabeli szakemberek időről időre megpróbáltak visszaszorítani. Magyarországon XVII. századi forrásokból tudhatjuk meg, hogyan választottak szoptatós dajkát a főúri családok. A XIX. században magyar orvosok és politikusok (Mátéfy Ferenc, Mokossinyi Mihály, Horváth Elek, Saly Imre, Kossuth Lajos) léptek fel a bérdajkaság káros szokása ellen és érveltek azért, hogy az anyák maguk szoptassák gyermekeiket. „Szoptasd tehát oh anya csecsemődet, mert természetes, törvényes és egyedül jó táplálmánya emlőidben van rejtve.” De hogyan hatott az anyák és gyermekeik kapcsolatára, az anyák és a csecsemők sorsára az, ha a kisdedet dajkák gondjára bízták? Néhány esetet szeretnék bemutatni a múltból, többek között a bevezetőben idézett Anna Karenyina (Tolsztoj), Emma Bovary (Flaubert) és Plankenhorst Alfonsine (Jókai) és gyermekeik sorsát ebből a szemszögből.