Anyatejút Webinárium

A szoptatás sikerét befolyásoló pszichoszociális tényezők

A szoptatás sikerét befolyásoló pszichoszociális tényezők ismerete és a társadalmat, az adott közösséget és családot/egyént érintő tényezők identifikálása megfelelő intézkedésekkel és segítséggel a szoptatási mutatók javulásához vezethet.
A szoptatás sikerét befolyásoló pszichoszociális tényezők: az anya hogyan ítéli meg az énhatékonyságát (self- efficacy), hozzáállása a szoptatáshoz (attitüd), milyen és milyen erős szándék alakul ki benne a szoptatással
kapcsolatban, milyen támogatást kap a partnerétől, a családtagjaitól, a szűkebb és tágabb közösségtől, az egészségügyi dolgozóktól és a munkahelyétől. Fontos szerepe van a társadalmi normáknak és elvárásoknak. Lényeges pszichológiai és pszichobiológiai tényezők a posztpartum mentális egészséget érintő állapotok, mint a D-MER, a szoptatási averzió (BAR) és a posztpartum szorongás és depresszió. Befolyásoló tényezők még, hogy milyen szerep-minta van az anya környezetében a szoptatással kapcsolatban (család/ismeretségi kör, celebek), hogyan viszonyul a testképéhez, anyai személyiségjegyek, szociális-gazdasági helyzet és iskolázottság.
A pszichoszociális tényezők módosításának lehetőségei társadalmi/közösségi szinten: a teljes népesség edukálása, beleértve a gyermekeket/fiatalokat, a szoptatás legyen látható a társadalomban (nyilvános szoptatás, média, celebek bevonása, stb), a szoptatás jótékony hatásainak ismertetése ne csak az egészségügyi hatásokra terjedjenek ki, az anyáknak és családoknak legyenek reális elvárásai a szoptatással kapcsolatban a kihívások tekintetében is, továbbá a szoptatás törvénybe foglalt védelmének megvalósítása és ennek széleskörű reklámozása. Fontos a nyilvános és hosszú távú szoptatás támogatása, beleértve a nyilvános szoptatás törvénybe foglalt védelmét.
A pszichoszociális tényezők módosításának lehetőségei egyéni szinten: az anya és a család értékelése a a megváltozott helyzethez való alkalmazkodás tekintében, az anya és apa értékelés posztpartum mentális zavarok szempontjából és az értékelés alapján az anya/család egyénre szabott támogatása.

Laktációs és perinatális témák megjelenése az anya-magzat kapcsolatanalízisben

Szoptatástámogatás a 21. században

A szoptatástámogatással foglalkozó szakemberek számára rendkívül fontos feladat, hogy világszerte növeljék a szoptató nők arányát, a szoptatás időtartamát. Előadásomban arra keresem a választ, hogy ezt milyen modern eszközökkel és módszerekkel érhetjük el.
Vajon miért van erre szükség?
Napjainkban, a fertilis korban lévő nők nagy számban az Y generáció tagjai közül kerülnek ki. Elérkezett tehát az idő, hogy megtaláljuk azt a csatornát, amelyen keresztül elérhetővé válnak a szakemberek számára. Laktációs szaktanácsadóként új kommunikációs kihívásokat gördít elénk, hogy felvegyük a versenyt az Y generáció lendületével.
A különböző infokommunikációs eszközök használatával új távlatokat nyithatunk a közösségi edukáció világában. Az Y generáció tagjai a közösségi médiában is otthonosan mozognak, hiszen így egyszerre vannak jelen a virtuális térben és a való világban. Nagyon fontos tehát, hogy tisztában legyünk olyan módszerekkel, melyek segítségével szemléletes és bizonyítékokon alapuló komplex tájékoztató anyagokat készíthetünk és terjeszthetünk a nagyobb nyilvánosság elé. Ezzel is elősegítve a szoptatás globális népszerűsítését.

A szoptatási nehézségek lehetséges lelki háttere

Szoptatástámogató szakemberek számára is erőt próbálóak azok a helyzetek, amikor a szoptatás testi része jól halad, a csecsemő jól szopik, jól illeszkedik a mellhez, az anya szoptatni szeretné gyermekét, a szoptatási célját azonban nem éri el.
Amikor a gyermek táplálásáról, szoptatásáról beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a környezeti tényezőket, amelyek sajátos módon meghatározzák a táplálás körülményeit, a táplálás környezetét. A táplálási környezetre hatással vannak a meghatározó domináns társadalmi és kulturális hiedelmek és nézetek, gazdasági tényezők, a jogszabályok, az ezeket népszerűsítő infokommunikációs eszközök, a gyermek közvetlen környezetének elemei. A közvetlen környezetben, a mikrorendszerben érvényesülnek a gyermektáplálás pszichológiai hatásai, ezen belül az anyai hatások. Előadásomban a szoptatási nehézségek mögött felmerülő lehetséges anyai és gyermeki pszichés okokat, hatásokat, kapcsolati problémákat szeretném felvillantani magyarországi és külföldi kutatások eredményeinek segítségével. Megnézzük hogyan hat a szoptatásra az anya mentális nehézségei, a szorongás, kudarcélmény, depresszió, az anyai testkép. A gyermek részéről a koraszülöttség, a gyarapodási elégtelenség, a temperamentum megváltoztathatja a szoptatási helyzetet, a két fél közötti interakciókat. Áttekintjük, hogy a szoptatási énhatékonyságot mi minden határozza meg, ez milyen folyamatok segítségével módosítható, és ezt a folyamatot hogyan támogathatjuk annak érdekében, hogy a szoptatási célját minél több anya elérje amellett, hogy mentális jólétben, élvezni tudja a gyermekével töltött időt.

A traumatikusan megélt szülésélmény hatásai, és a preventív és protektív programok szerepe

Az előadás fő témái, a várandósság jellemzőinek, érzelmi-fizikai hátterének bemutatása, valamint a szülőség megismerése, majd a trauma és a szülés körüli traumatizáció témaköre. A fő részek a következő témákat tárgyalják részletesen: amennyiben megtörtént a szülés körüli traumatizáció, milyen távolító hatások történnek meg az anya-gyerek, anya-apa kapcsolatban. Áttekintjük, milyen intervenciókat tud nyújtani az integrált szülő csecsemő konzultáció, hogyan jelenik meg ez a téma, milyen eszközökkel tudja az édesanyát, a családot az „itt és most”-ban tartani, a trauma fókusz helyett a kapcsolatokra koncentrálni, érzelmi ráhangolódást elősegíteni. Hangsúly van a prevenciós programokon. Elhelyezem az intergált szülő csecsemő konzulens kulcsszerepét a mai társadalomban fellelhető spektrumon. A szakirodalmi forrásokat a saját praxisomból vett részletekkel fogom kiegészíteni, hogy ezzel színesítsem az elhangzottakat. Kitekintés nyújtok a pre-és perinatális időszak terápiás megközelítéseire.
Kulcsszavak: várandósság, szülés, trauma, traumatikusan megélt szülésélmény hatása az anya-gyerek kapcsolatra, érzelmi ráhangolódás, integrált szülő csecsemő konzultáció, prevenció, intervenció, pre-perinatális időszak traumái és kezelése.

Vajon tényleg szükséges életmódot váltani a szoptatás sikeressége érdekében?

Ahogy minden emlősállat esetén, úgy az embernél is, az utód legideálisabb tápláléka a fajazonos anyatej, ami megfelelő mennyiségben, minőségben és arányban tartalmazza a fejlődéséhez szükséges (táp)anyagokat, melynek összetétele a szoptatott gyermek igényeinek megfelelő, alapvetően állandó.
Amennyiben egy egészséges, szoptató anya egészséges életmódot folytat, azaz kellő mennyiségű és minőségű ételt fogyaszt, nem dohányzik és nem fogyaszt alkoholt, tudatmódosító szereket, eleget mozog és van lehetősége pihenésre is, úgy természetesen nem szükséges életmódot váltania, függetlenül attól, hogy mindenevő vagy vegetáriánus, vegán, esetleg teljesértékű növényi étrenden élő.
Azonban, ha valamilyen tartós betegsége van az anyának, esetleg súlytöbblettel rendelkezik, vagy nem visz be elég folyadékot és kalóriát, akkor bizony oda kell figyelnie az étrendjére és az életmódjára, hogy az ne hasson negatívan a szoptatás minőségére, és előfordulhat, hogy érdemes szaksegítséghez fordulnia. Családtervezéskor, de legkésőbb a várandósság 24-28. hetéig szerezzünk szakmailag is helytálló információkat a szoptatásról, készüljünk rá, mert ezzel annak sikerességét segíthetjük.
Mivel sajnos manapság is még rengeteg tévhit van azzal kapcsolatosan, hogy mit és mikor fogyaszthat egy szoptató anya, egyáltalán sportolhat-e, vannak, akik elképzelhető, hogy ezek miatt el sem kezdenek szoptatni, vagy úgy gondolják, hogy életmódjuk befolyásolja a tejük minőségét, amely biztosan nem lesz megfelelő gyermekük számára. Holott nagyon kevés életmódbeli vagy étrendbeli tényező van, ami befolyásolná az anyatej minőségét, nem figyelmen kívül hagyva a szoptatás közbeni kapcsolódás, szem- és testkontaktus fontosságát sem.
Tehát arra sarkallunk mindenkit, hogy készüljön a szoptatásra is, ahogy készül a várandósságára és a szülésére, és forduljon megfelelő szakemberhez, amennyiben szükségét érzi.
Oszlassunk el minél több tévhitet, az egészséges életmód pedig váljon a hétköznapi életünk részévé, ne csak a várandósság és a szoptatás ideje erejéig, gyermekeink érdekében, hanem saját életünk érdekében is, példát mutatva ezzel gyermekeinknek, családtagjainknak és nem utolsó sorban környezetünknek.

A szoptatás és perinatális időszak megjelenése a közoktatásban - lehetőségek és feladatok

Az evidenciaalapú csecsemőgondozás elengedhetetlen eleme a gyermeken kívül a tájékozott, felkészült édesanya és a támogató környezet. Szoptatási tanácsadóként az egyik alapvető feladatunk a hiteles és korszerű ismeretek átadása.
Tekintettel a különböző tásadalmi pozícióból szülővá váló fiatalok rendkívül széles spektrumon elhelyezkedő felkészültségének, úgy gondoltam, hogy a szoptatás és válaszkész, evidencia alapú csecsemőgondozásra való felkészítést nem elegendő közvetlenül a gyermekvállalás időszakában megkezdeni. Ehhez azonban a megfelelő egészségügyi szakemberképzés mellett az össznépesség korai edukációja elengedhetetlen. Különösen nagy a jelentősége a csecsemőgondozás és a szoptatás megjelenítésének a tananyagban azokban a régiókban, ahol a megélhetés nehézségei mellett a különböző betegségek megelőzésének kérdése marginálissá vált.
A jelenleg hatályos nemzeti alaptantervben a biológia oktatásában megjelenő koncepciója lehetőséget ad arra, hogy a perinatális időszakról korszerű ismeretek kerüljenek a tananyagba. Előadásom célja hogy megmutassam a lehetőségeket a szakmák és szakterületek együttműködésére az aktuális oktatási koncepciók és tantervrészletek bemutatásával, a perinatális időszak oktatásának etikai kérdéseivel és arról, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre vendégelőadóként, pedagógusként, vagy akár a pályaorientáció során, hogy a következő generáció a biológiai normának megfelelőbb módon nőhessen fel.

A visszatérő emlőgyulladás okának tisztázása az anyatej baktérium összetételének ismeretében

Az anyatej mikrobiom vizsgálata bebizonyította, hogy az anyatej távol áll a sterilitástól. Az anyatej mikrobióta összetételét befolyásolhatja többek között a szülés módja, az anya testtömeg indexe is. Különböző típusú baktériumok alkotják az anyatej baktérium flóráját.
Előadásomban egy édesanya esetét mutatom be, aki többszöri visszatérő emlőgyulladás után kereste fel szoptatási ambulanciánkat. Az anyatej tenyésztése kapcsán olyan baktérumokat izoláltunk, mely nem tartozik az anyatej normál flórájához, és eradikációja nehézségekbe ütközött és egyértelműen az orvosi kompetencia körébe tartozott. A tenyésztés során B csoportú streptococcus és Enterobacter cloacae fertőződés igazolódott, ez utóbbi a nem megfelelően kezelt bimbóvédő használatából adódott, és a mikrobiogramnak megfelelő kezelésre eradikálódott.
Fontos lenne ilyen esetben az IBCLC laktációs szaktanácsadó és a háziorvos megfelelő szakmai kapcsolata az édesanya és a baba érdekében.

Az önszabályozás kezdete

A korai adaptációhoz elengedhetetlen a sikeres önszabályozás mind a baba, mind az anya részéről. Kettejük összehangolódása meghatározó pillér a mindennapok szervezésében. Ehhez a baba részéről szükség van veleszületett kompetenciákra, megfelelő anatómiai és idegrendszeri érettségre, az anya részéről jól működő biológiai rendszerre és attitűdre, értő hozzáállásra a babájával való kapcsolódásban. Az eredményességet nagyon sok tényező befolyásolja mind a baba, mind az anya részéről. Ezek látható és nem látható jelzésekben és mérhető és nem mérhető paraméterekben mutatkozhatnak meg. A dinamikus rendszerben való gondolkodás teret nyit és lehetőséget ad a szoptatási eseményen kívül ezeknek a paramétereknek a figyelembevételére, amelyek aztán segítséget nyújtanak kettejük eredményesebb együttműködésére.
Az előadás keretén belül ezeknek a jeleknek a kialakulásáról és hátteréről fogok beszélni.

Szoptatás, az egészséges táplálkozás alapja

A csecsemőkkel, kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek naponta találkoznak a hozzátáplálás, gyermektáplálás kérdéseivel. Ezek jelentősége nem csupán abban rejlik, hogy a gyermekek megfelelő fejlődését biztosítsák, de olyan témakörökben is, mint az anyai kompetencia erősítése, a gyermek étkezési szokásainak megalapozása valamint a későbbi egészségmagatartás kialakítása. Előadásunkban azzal foglalkozunk, hogy hogyan befolyásolja mindezt a szoptatás, annak hossza, körülményei, a szoptató édesanya étrendje, és mit tehetünk, hogy a gyermekek étkezése valóban az egészségüket szolgálja.